Abszurdisztán folyamatos törekvése, hogy az értelmes gondolkodás képességét minden áron ki akarja irtani az emberekből, nem újkeletű. Ennek egyik legújabb eszköze a könyvkiadók ellehetetlenítése egy teljesen agyrém gondolattal, s az abból következő gazdasági szankcióval (elmaradt adó behajtása büntetőkamatokkal).

Adott egy diplomás ember. Bevallottan becsap egy rakat embert, és ebben a legfőbb ellenfele sem különb. Aztán szerepcsere jön, ellenfele túlnyervén magát egy választás után romba dönti az országot. Ennek következtében az lesz a hős, aki az országban marad, aki elmegy, csak a jobbat kapja. "Szerte nézett s nem lelé Honját a hazában"

És persze csodálkozunk, hogy ezen nagyszerű emberek hatására, józanul végiggondolva, sokan távol maradnak a politikától. Ami itthon a politikai csatározások során megy, az a Balkánon sem elfogadott már. Afrika és Amerika déli részeit idézi a mai magyar közállapotok folyamatos válsága. Én nem tudom, ezen emberek hol élnek, de amit tesznek, az nem a jelen helyezünk okainak hathatós megváltoztatása és megszüntetése, hanem az újabb nehézségek folyamatos újrateremtése.

Egyre inkább úgy tűnik, hogy ez a jelenlegi kormány pocsék munkájának az lesz az eredménye, hogy ötven évvel visszafejlődünk. Egyéni érdekek által vezérelt munkájuk összességében több kárt okoz, mint hasznot. Zsarátnok város is újjá lett alapítva. A szűkösség szemléletük arra állt rá, hogy ide nekem az oroszlánt, miközben mástól a legalapvetőbbet is elveszik. Én nem sajnálom senkitől a pénzt, de aki úgy szerez egyre több pénzt, hogy közben másokat gyakorlatilag meglop, az nem becsületes ember.

Amikor összefogásról beszélnek ezen jó emberek, az arról szól, hogy mi. Mi, és senki más. A hétvégén volt Veszprémben egy Jobbik ellenes tüntetés. Pedig a Jobbik térnyerése nagyon jól jellemzi a helyzetet. Szociológiai tény, a szélsőséges mozgalmak akkor erősödnek meg egy társadalomban, ha a szekér nem megy. És ez most mindenki a saját bőrén érzi. Ennek megfelelően folyamatosan nő a Jobbik támogatottsága, főleg, hogy a gondok forrását jól meg tudják fogalmazni. Amikor valaki ki meri mondani, hogy nem a Jobbik térnyerése a probléma (az maximum következmény, póriasan szólva tünet), összekeverve a szezont a fazonnal az egyik oldalon arról beszélnek, hogy az LMP a Jobbikot támogatja. Ez badarság, elterelik a lényegről a figyelmet.

Az igazi kérdés, hogyan lehetett ebben az országban a Fidesz élet és halál ura? Milyen felelősség terheli ebben morálisan és politikailag az utolsó két "Szocialista" kormányt? Avval, hogy éhség sztrájkolni kimegy valaki, a szerecsen nem lesz megfürdetve. Ahhoz bizony megújulás kell, ami elmaradt. És nem először.

Nem merünk már lassan egymás szemébe se nézni, mert egyre több embernek vajas a füle. Aki az elmúlt húsz évben semmi olyat nem tett, amiért fájhat a feje, az zömmel nem is szólalt fel nyilvánosan a köz érdekében. Aki meg megpróbált ilyenként mégis valamit tenni, a két oldal együttes erővel taszigálta be abba a dagonyába, amitől a magyar politikai elit irdatlanul bűzlik. A veszprémi eset kommentálása is pont ennek a része.

Holnap reggel fel jön a nap. Kérdés: használjuk is ezt a tényt valamire, s merünk dolgokat végre látni is? Vagy csak vakon (lehunyt szemmel) cirkálunk tovább, nehogy észre kelljen venni az egyértelmű tényeket, melybe unos-untalan beleütközünk, s akadályozzák az értelmes jövő kialakítását?

Rogán Antal gondosan felépített imidzse alól szép lassan egyre méretesebb lóláb tűnik elő. A politikusi pályáját a Fidesz első kormányzása alatt, az újra felszított média-háború második felvonásában jeleskedő fiatalember hamar nagy lehetőséget kapott Orbán Viktortól. Frakcióvezető-helyettesként sikerült a megbízhatóság, a szavahihetőség és a szimpátia olyan magas szintjére pozicionálnia magát, amely szintet csak mostanság sikerült megközelíteni Szíjjártó Péternek.

A korábban “Arrogán” névvel illetett politikus az első Orbán-kormány leváltása után a helyi politikában azonban 2006-tól kezdve eredményesen építette fel egy sikeres, szerethető, emberekhez közel álló politikus arculatát. A Belváros élén hatalommal, pénzzel a kézében jó érzékkel tett politikai karrierjéért. Ha kellett krumplit, vagy virágot osztott, ha kellett kamerák előtt kérte meg felesége kezét. És természetesen jó kapcsolatokat ápolt az üzleti szférával.

Csipak Péterhez fűződő szoros viszonya soha nem volt titok. A nagyvállalkozónak a Belváros egy nagy részét előbb eladta, majd egy másik nagy részét akár el is bontatta volna, ha a KÖH nem lép az utolsó pillanatban. Az ingatlanvagyon felélése a kerületben Rogán polgármestersége alatt folyamatos volt, azonban így is sikerült elérni, hogy a kerület az egyik legjobban eladósodott önkormányzattá váljon az országban. A működési hiány miatt növekvő adóssághegy alól a második Orbán-kormány gazdasági szakértőjévé avanzsált Rogán az idegenforgalmi adóbevételek lenyúlását törvényerőre emelve bukkant elő, mellyel a legtöbb ilyen bevételt produkáló kerület vezetőjeként  a többi kerülettel vállalt erős szolidaritásról tett tanúbizonyságot.Nem is csoda, hogy a ciklusban Budapesttel kapcsolatban sokszor hallani a nem titkoltan a főpolgármesterséget is ambicionáló politikus ötleteit. Legutóbb épp a BKV kapcsán.

Az IMF tárgyalások körül is buzgolkodó ambiciózus politikus terveit azonban veszélyeztetik a www.atlatszo.hu -n napvilágra kerülethez hasonló ügyek. A barátok nagy megrendelésekhez juttatása, a haveri álcivilek pénzzel tömése, a kerületi ingatlan-vagyon homályos körülmények között történő értékesítése remélhetőleg már szúrja annyira választók szemét, hogy megálljt parancsoljanak Rogánnak. Az információk rejtegetése, visszatartása pedig - megjósoljuk - csak egy darabig fog segíteni. Mert bizonyára van még tovább is...