top-image

A mindenkori "tanulmányi osztály"-ok és egyéb, az ember életének elméletileg segítésére létrejött, a gyakorlatban azonban a szellemi és fizikai gyötrés kimeríthetetlen tárházával zsonglőrködő sóhivatalok, közszolgáltatók, stb ügyintézőit nem kell bemutatni senkinek. Ezeket a családjukon kívül legfeljebb azok kedvelhetik, akik sosem kerültek az ügyintézésük kegyelmébe.

Sosem hittem volna, hogy ilyen alakok előtt kell nemhogy kalapot emelnem, de az ellenzéki pártok és a jogállam védelmére hivatott intézmények helyett a Nemzetre Erőltetett Rácsoságy kiteljesedésének útjába álló első igazi akadályt meglátnom bennük.

Ez a parányi csoda hétfőn robbant a sajtóban. Röviden: egy kormánypárti képviselő odaszólt a Semmelweis testnevelési kar dékánjának, hogy a hülye és lógós fia, meg annak hülye és lógós kollégiumi szobatársai (ez mostanában önmagában is elég rosszízű) ugyan kapjanak már diplomát annak ellenére, hogy a szükséges vizsgákat nem tették le, mire a dékán összecsapta a bokáját és parancsba adta az illetékes ügyintézőknek a feladat végrehajtását, a nemlétező vizsgák belehamisítását a nyilvántartásba - az ügyintézők azonban megtagadták a törvénytelenséget (így a fegyelmezett dékán önmaga volt kénytelen a parancsot teljesíteni, amit majd a rendőrség és a bíróság értékel, de ez már más téma).

A főtéma maga egy szokásos, "a fidesznek semmi sem szent" eset, amit megérdemelten és kiválóan ízekre szed éppen a sajtó.  De nekem ez a mozzanat volt a lényeg, ez melengette a szívemet és adott egy ki reménysugarat. Azért, mert az egzisztenciális kiszolgáltatottság mostani, Kádár-kori szintjén egyáltalán nem magától értetődő, hogy emberek állásukat féltve (rövid távú érdek) megtagadjanak törvénytelenséget (hosszú távú érdek) - még akkor sem, ha tudják, nagyon csúnya vége lehet és senki nem fog kiállni értük, sőt az fogja a legjobban beletolni őket a szarba, aki a parancsot adta.

Ez a hétköznapi hőstett - amit hétköznapi emberek követtek el, félelemből, és amire úgy volt szükségük, mint üveges tótnak a hanyatt esésre és valószínűleg sem ezelőtt,sem ezt követően nem válik belőlük a jogállam és demokrácia utcai harcosa - megmutatta, hogy a pozitív változások valójában csakis alulról, az emberek felől jöhet. A legjobb ellenzéki politika is (ami amúgy is hiánycikk) csak kevés, illetve semmi eredményt tud elérni, ha a polgárok nem állnak a sarkukra, nem nyitják ki a szemüket és nem fogják fel a saját hosszútávú érdekeiket. A változás belőlünk jön, rajtunk múlik, nem tudunk másra mutogatni.

Ezt a hatalmas apróságot nem szabad hagyni a feledésbe merülni, mert ez, a civil kurázsi is hiánycikk, amit csak a kényszer szült, és ami nem biztos, hogy önmagától megismétlődik. Ez már az ellenzéki pártok nagy felelőssége is. Rajtuk is nagyban múlik, hogy ebből a hajszálrepedésből sikerül-e az egész sziklát kettéhasítani.

Valójában A Magyar és a Varázsló. Ugyanis mint cseppben a tenger, úgy a kurzus agráriummal kapcsolatos intézkedéseiben benne van minden, amit a kormány a magyar  néppel tesz. Nem a kormán agrárpolitikájában - ahhoz koncepció és távlati elképzelések kellenének, ilyenről pedig nem beszélhetünk. (Az nem koncepció, hogy ahová jutottunk véletlenül, onnan visszanézünk és kijelentjük, végig pont ezt akartuk - régi trükk, eddig is kínos volt.)

Thomas Mann-nál a szereplők kiforgatása önmagukból katarzis nélküli tragédiához és mélységes szégyenérzethez vezetett - ezt nem lenne jó össztársadalmi szinten is kipróbálni.

Az recept, amiből ezt a Fidesz-koktélt keverik faék egyszerűségű: mondj egy, a magyar nép lelkét simogató, kellően demagóg és/vagy populista lózungot, majd cselekedd totálisan az ellenkezőjét,  miközben agymosási gyakorisággal mond, hogy te bizony azt csinálod, amit mondtál és aki ezt nem így véli, az vagy hülye (azaz szoci vagy lmp) vagy ürgebőrbe öltözött idegen érdekek szekértolója (azaz szoci vagy lmp-s) vagy maga a hülye , magyar virtust nem értékelő EB/IMF (azaz szoci vagy lmp-s - igen, ez csak normális embernek képzavar....)

Nos az agrárium területén a koktél így néz ki: a kormány nagy csinnadrattával előrukkolt a kisgazda- és kertmagyarország-álom Darányi tervvel, majd ezzel homlokegyenest ellentétesen nagy- és monokultúrás birtokok ajándékozásába fogott (lásd még: feudalizmus), közben egyre hisztérikusabban magyarázza a magyarázhatatlant.

(Ha valaki nem látna az orránál tovább - ami gyakran előfordul jóindulatú és jóhiszemű embereknél is - annak egy tipp az eligazodáshoz: ha a propagandagépezet már odáig süllyed, hogy egy "üzenetet" már iskolai ünnepségeken, kiállítás megnyitókon, stb is beleerőltetnek a  teljesen másról szóló mondandóba vagy minden nyilatkozó pártpolitikus - követve a felsőbb parancsot  - kényszeresen ezzel kezdi és fejezi be a teljesen másról szóló nyilatkozatát, akkor hihetünk annak, amit gyomrunkban érzünk: ez azért ilyen kínosan erőltetett, mert hazudnak, terelnek és nagyon nem bíznak abban, hogy ezt az emberek beveszik....)

Visszatérve az agráriumhoz: az ellentmondások hisztérikus magyarázásának kis építőkockája az éppen célegyenesbe forduló új földtrövény is. Ezzel a kormány sokadjára azt próbálja letolni a torkunkon, hogy ne higgyünk a szemünknek, itt bizony a magyar kisgazda álom épül.

Rodolfó ennél fényévekkel elegánsabb volt: ő a show részeként előre szólt, "Figyeljék a kezemet, mert csalok!". És a trükkje így is mindig bejött. Persze őt lehetett szeretni és értett is ahhoz, amit csinál: az illúzióhoz, ami nem bánt senkit, csak szórakoztat. De a legújabb undokok se nem szerethetőek, se nem értenek az illúzióhoz, és így csak sértenek, felháborítanak  - de így a trükkjük sem fog bejönni. Igaz, aki függésben van vőlük (egyre többen) vagy nagyon hinni akarnak, nem fogják beismeri, hogy látják a csalást...

És ami a csavar ebben - számomra legalább is -, hogy nagyon nem biztos, hogy baj az, ha nem kisgazda Magyarország épül. De az ne így ne épüljön, ne ezzel a hülyére vevéssel....És persze a szándék sem mindegy. A haver kistafírozásával kliensállam építése (ne felejtsük, itt az EU-s támogatások elosztásáról és a föld árának várható növekedéséről van szó) ugyanis egyenes támadás minden olyan demokratikus és jogállami érték ellen, amik miatt még jó lehet itt élni egyszer.

Többször elmentem a  hirdetőtábla mellett, mire tudatosult bennem, valami nincs rendben a hirdetéssel. Egy mellékes buszmegállónál, a szem horizontjába kifüggesztett hirdetőtáblán a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt (FKF) újságolja a polgároknak a boldog hírt egy mosolygó arccal, hogy bizony a budapesti hidakat ő maga tisztítja - legyenek a polgárok is boldogok, hisz ez jó hír. Bizonyára. Nem?

Aztán csak átlépte a lassacskán égbe emelkedett ingerküszöbömet a felismerés: az a baj ezzel az, hogy józan ésszel az egésznek semmi, de semmi értelme. Miért kellene egy fővárosi (végső soron, filozófiai értelemben állami), monopolhelyzetben lévő cégnek a reklám vagy a pr? De ha még nem is lenne monopolhelyzetben, sokat mernék rá tenni, hogy nem a buszmegálló népe, de még csak nem is az elmenő autósok fogják a következő hídtisztítást megrendelni a hétvégi telekre.

Még a kommunista rendszer reklámjainak is volt értelme, hisz bár ott is csak termékenként 1-2 vállalat volt a palettán (a "verseny" szót azért már nem írnám le), de az legalább tényleg arról szólt, hogy emberek vegyétek, hordjátok, egyétek a szocialista ipar vívmányait, hogy legyen pénz fenntartani ezt a mesterséges valamit.

De az FKF hídtisztításról örömködésében sem a verseny, sem a fogyasztásra ösztönzés (ami a reklám és imidzs-építés alfája) nem játszik szerepet. Olvasó és gondolkodó embereknek (társadalom hány %-a kb?) tehát adódik a válasz: itt megint ugyanaz folyik továbbra is, amiért olyan rossz a szájíze az embernek évtizedek óta és amiért elkergették a szocialistákat 2010-ben. Megint, szemérmetlenül - és úgy látszik abban bízva, hogy  most következmények nélkül, mert a nemzeti színbe maskarázott durva pénzlenyúlást simán le lehet tolni az emberek torkán. Ha meg nem, éneklünk hozzá Székely himnuszt is, és akinek még így sem tetszik, ott jön a korbács, és megvádoljuk idegen érdekek szekerének tolásával(!), erre csak benő a feje lágya.... Ha össze nem is nőtt, de ebben összetartozik a múlt továbbra is velünk élő teljes politikai garnitúrája.

A hülyére vevésre alkotott fidesz-nyelven ezt "nemzetitőkésítés"-nek nevezik. Ami egy olyan teniszmeccs, ahol az egyik oldalon Orbán Viktor adogat, a másik végén meg Simicska Lajos vagy aktuális rokona, barátja és üzletfele fogad (el). Az adogató csudamód mindig ászokat ad, a végén a bíró mégis a fogadót hozza ki győztesnek, a nézők egy részének hangos méltatlankodása ellenére. De ők nincsenek elegen ahhoz, hogy ne merjék ezt a meccset még egyszer lejátszani, mert a többi néző vagy leszegett fejjel csendben szégyenkezik, vagy meggyőzi magát, hogy a bírónak igaza van és csak a csőcselék hangoskodik.

Na, majd ha ők, a csendesek és önámítók lesznek kevesebben, lesz vége normális tenisz Magyarországon.

A mindenkori kormány mellett tüntetni továbbra is ciki és az marad, amíg világ a világ. Azt hittem, ezt a tényt - amikor az olvasó/néző szégyenli magát a szerencsétlen, égni kizavart "előadó" helyett - az ún. békemenet után a Fidesz/kormány politikai spin doctor-ai is megemésztették és leszállnak a szánalomrollerről. De legalább is azokat az átlagszavazókat, akik tőlük valamiért, valahogyan függésben vannak, leengedik róla.

Nem így történt. Most ismét kizavartak a nyilvánosság elé pár Bács-Kiskun megyei embert, hogy beszóljanak a nagy dérrel-dúrral kisgazda-álomnak hazudott, de tipikus kormánypanamába fordult "földosztás"-be két lábbal beleállt Szabó Rebeka LMP-s képviselőnek. Mindezt honnan máshonnan is tudhatnánk meg, mint a Magyar Nemzetből.

Ez jelenti egyfelől, hogy Szabó Rebeka nagyon is jó nyomon halad, másfelől azt, hogy a kormánypropaganda-gépezet továbbra is rosszon. Ami egyfelől jó, hisz lassan önmaga baromsága alatt rogyik össze, másfelől ki szeret permanensen az '50-es évek hangulatában élni....?

Nem elemzem a Magyar Nemzet cikkét. Sem a Szabó Rebeka állítását, sem a "gazdák" válaszát. Mert nem ez az érdekes és véletlenül még az is lehetséges, hogy valójában mindkettőnek igaza van, hisz a képviselői nyilatkozat sem kizárólagos panamázást említ ugyebár... Ami valójában érdekes itt, az a jelenség és ami abból ordít. Mégpedig a stróman-jelleg és a Rákosi kor mindent kontroll alatt tartani akarása. Ahogy a képviselői beadványokon alapuló törvényhozás mintájára kesztyűbábként pár embert kizavarnak magukból hülyét csinálni, majd megsajtózzák, hogy tiszta tekintetű jó magyar egyszerű vidéki emberek tiltakoztak az értelmiségi, budapesti, zöld ellenzékinél (azaz a mostani kurzusban osztályellenségnél).

Amúgy ennek az internet világában is van közönsége és lesz is azok között akik hinni akarnak, mint Mulder ügynök. De abban biztos vagyok, hogy a véleményformáló jobboldali értelmiség is inkább a szégyen kategóriába sorolja az ilyet, és csasztuskáról-csasztuskára ábrándítja ki a Fideszből.

Elég érthetetlen, hogy a Fideszben - ráadásul kormányon - ilyen kommunikációs fogásokban hisznek (remélem nem sokat fizettek érte). Holott az ellenfelet sok más ütősebb és nagypályás módon lehet gyalulni - eredményesebben. Kis ország - kis stíl.

bottom-img