Megint meg tudták fogalmazni a magyar társadalom egyik égető és lényegi gondját. Igen polgárháború lesz, és nem is akármekkora, ha a dolgok érdemben nem változnak. Lehet őket szidni, hogy a kitörő háború kapcsán azt latolgatják, milyen esélyekkel indulna el a párt. De ez nem a fő gond, ez csak következmény. 

Az természetesen lehetséges, hogy egy esetleges polgárháborúban a Jobbik csapatai szervezetten mennének kisebbségek ellen (cigányok, zsidók, melegek), de szerencsére ez még csak feltételezés (még ha nem is megalapozatlan), de nincs még veszve minden. Kérdés igazából az, miért van egy polgárháborúnak reális esélye Európa közepén, s mi lehet a megoldás.

Felelősök

Ha valaki azt hiszi, hogy ezért egyik vagy másik politikai csoportosulás a felelős, az szerintem alaposan el van tévedve. Aki ebben az országban élt az elmúlt 10-15 évben, az ehhez hozzátett. Aki a szavazatával hozzájárult 2002-ben a MSZP győzelméhez, vagyis a Fidesz első bukásához (én is), aki 2010-ben megszavazta a Fidesz kétharmadát (én nem), az a jelen helyzethez hozzá tett. Nem akarom kisebbíteni a Gyurcsányi kormányzás felelősségét, pláne nem a Fidesz elmúlt két évének gyalázatát, de a jelen helyzetért valamilyen mértékben szinte mindenki felelős.

Azt ugyanis nem szabad elfelejtenünk, hogy egy demokratikus és arányos választási rendszer megnyerésével kerültek döntési pozícióba a fenti pártok, amihez bizony tömegek kelletek, akik mint egyének választottak vagy így vagy úgy. Valójában a két nagy párt ugyanazt csinálja, habár amit a Fidesz megcsinál a kétharmad birtokában, az tényleg elképesztő.

Jelenlegi helyzet

Ezen folyamatok hatására ma semmivel sem jobb a helyzet Magyarországon, mint a kilencvenes évek végén. Sokan azt érzik, hogy a helyzet még romlott is. Gyakorlatilag kettészakadt a társadalom és a gazdaság. Aki multinál dolgozik, annak az élete, ha nem is Kánaán, de élhető. Akinek pedig kis cégnél jutott hely, vagy csak egy egyszerű alkalmazott, annak a máról holnapra élés marad. Az orbáni oktatás- és szociálpolitika az ő kitörési lehetőségeiket szinte teljesen ellehetetlenítette. Aki ugyanis nem tud eleget, annak az információs forradalom kellős közepén a jól fizető állások elérhetetlenek.

Aki egyről a kettőre akart jutni, annak a magas adóterhek, a támogatások nehéz megszerzése, hatóságok akadékoskodása állta útját, vagy csak a magyarok spontán irigysége. Aki esetleg bele ment egy devizahitelbe (elég sokan vannak), azoknak az elmúlt pár év okozott elég sok fejtörést.

Közben gazdasági téren is megy a háborús előkészületek sora. Folyamatosan újabb és újabb elvonások vannak, zárolják a minisztériumi pénzeket, miközben a Fidesz gazdasági háttere olyan mértékben előre tőr (monopolizál), hogy az mindenki más elől elszívja a megélhetési lehetőségek maradékát is. Ha nem működsz együtt a Fidesszel, akkor halálra vagy ítélve gazdaságilag. Ma már vannak olyan városok, hogy az emberek félnek kritizálni a kormányt. Azt látták a környék egyetlen nagyobb munkaadójánál, hogy aki nem Fidesz ajnározó, az inkább előbb, mint utóbb repült (akár 20 év kiváló munka után is).

A Fidesz gyalázatos és igazságtalan módon bebetonozta a hatalmát, s annak elvesztését is alaposan megnehezítette (lásd a kétharmados törvényeket). Gyakorlatilag a hatalmának megőrzéséhez az egyfordulós választási rendszer nagyon alkalmas: bőven elegendő, hogy ő legyen a legtámogatottabb párt, az nem számít, hogy ez csak 30 %. Ez viszont elégedetlenséget szül, illetve a most regnáló igazságtalan rendszerek továbbélését. 

És itt a kőr bezárult.

Egyéni megoldáskeresés

Sokan ezért elmentek külföldre. Ma Magyarországon mindenki ismer olyat, aki kiment külföldre dolgozni. Sokan úgy nyilatkoznak, hogy az emberi légkőr annyival jobb (a megélhetés feltételeiről nem is beszélve), hogy fel sem merül a hazatérés gondolata. És ennek hatására még több ember azt gondolja itthon, hogy bizony neki is mennie kell. Azok maradnak, akiket valami itthon tart (idős szülő, tulajdon, multi hátterű munkahely, nyelvtudás hiánya stb.), vagy akit a politikai széljárás változása előnyös helyzetbe hozhat.

Ez viszont azt eredményezi, arányaiban egyre több olyan ember lesz az országban, aki itthon maradt, de a jelenlegi állapotok számára nem megfelelőek. Egyre nő a feszültség, az elégedetlenség, s ez előbb utóbb az robbanni fog. Elindult a tömeges elszegényedés, s lassan három millió koldus országa leszünk újra, mint a húszas években.

Romakérdés

Ez az a pont, ahol nem lehet megkerülni Magyarország második államalkotó népét, a romákat. Főleg azért, mert a fenti egyéni megoldáskeresés legtöbbük számára elképzelhetetlen. Az alacsonyabb képzettség, magas munkanélküliség, sokgyerekes családok világára gondolok. Ehhez hozzájárul a gyakori mélyszegénység, az eddig is meglevő előítéletekből adódó hátrányok, kilátástalanság. 

Egy ilyen helyzetben természetes reakció az összefogás. A régi mondás szerint szegény ember vízzel főz, magyarán abból próbálnak kihozni minél többet, amijük van. Ereje a romáknak mindig is volt, és ezt a boldogulásukhoz használják is. Létező probléma a romák megfélemlítő magatartása, amire a rendőrség és a kriminalisztika nem adott hathatós választ. Az emberek félnek, ebből feljelentés, pláne büntető eljárás (csoportos garázdaság miatt) szinte soha sincs.

Mivel az összefogásra a magyarok igazából évszázadok óta képtelenek, ezt a romák kihasználják. Egy magyar számára az egyéni érdekek mindig is előbbre való volt a közösség érdekénél, mert sosem látta azt, hogy valamit tesz a közért, s abból neki is előnye származott (társadalmi vagy gazdasági téren). Ezért a  közösség érdeke mindig úgy alakult, hogy a kisebb ellenállás irányába haladt. Ezt meg kell törni, mert a jelen bajaink megoldása csak bátran, közös összefogással mehet.

Gárda színre lépése

Eredetileg néhány bőrfejűből álló csoport egy médiahekk részei voltak, hogy a Jobbik ünnepi megemlékezése bekerüljön a TV-be. Aztán akkora visszhangja lett, hogy életben maradt, fejlődött, önálló életre kelt. Ezen a későbbi betiltás semmit nem változtatott. Gyakorlatilag egy egyre fegyelmezettebb, alapvetően katonai irányultságú országos hálózat, mely a legnagyobb visszhangot a romák lakta területen való masírozással szerezte. Aki nem látja mi történik valójában, az nyissa ki a szemét. Ez a Hitlerjugend alteregója, ami akár egy Védosztaggá (SS) is felfejleszthető (lévén a tagjainak erősen ajánlja a fegyverek használatának ismeretét).

A Magyar Gárda bátor, néha vakmerő összefogással reagált az összefogásra, erővel az erő ellen. Igazából erre van szükség az adott helyzetben, meg kell védeni a romáktól az embereket. És erre várnak ők is. Ha kitör egy éhséglázadás , akkor nekik el jön az idejük  (pár éve volt ilyen Szlovákiában, hogy egy nem légből kapott elképzelés). A szegények közt nagyon sok roma is van, ideológiai alapon őket fogják bántani elsősorban, s a romákat sem kell majd félteni. Minden adott lesz egy jó kis bunyóhoz.

Jogi helyzet

Szerintem egy ilyen konfliktus kialakulását az államnak meg kell előzni (megakadályozni késő lesz). Erre találták ki a rendőrséget, polgárőrséget és az igazságszolgáltatást (tanúvédelmestül). A szociális feszültségek oldására normális országokban létezik a szociális háló, amit az elmúlt időszakban a Fidesz nemes egyszerűen kidobott az ablakon.

A mai magyar viszonyokat jól jelzi, hogy nincs valódi érdekvédelem, nem indultak kártérítési perek a drasztikus átalakítás hírére, s nem volt százezer ember sem az utcán, pedig ennyi ember csak a fővárosban van, kinek az életét tuti megkeserítik ezek a döntések.

A Jobbik tervei kapcsán a legnagyobb baj, hogy a csoportos garázdaság megítélése ma nagyon enyhe, általában csak felfüggesztett börtön jár érte. Ez azért van, mert az elfajuló garázdaság általában már súlyosabb bűncselekmény, s ekkor a garázdaság tényállása már nem kerül(het) megállapításra. Márpedig a gárda masírozása is ennek minősül (az én szememben), mert egyének, pontosabban egyének egy csoportja ellen irányul (és természetesen közösség elleni izgatás is). De ilyen ítélet eddig nem igazán született, ami pedig a megszüntető tárgyaláson történt (a gárdisták átvették az irányítást a bíróság épületében), arra nincsenek szavak. Gyakorlatilag az állam erőszak monopóliumát átvették, ami ugyancsak bűncselekmény, feljelentés pedig nem történt.

Megoldás

Nevezzük nevén a gyereket. Aki bűncselekményt követ el, az kerüljön a bíróság elé. Aki visszaélt a lehetőségeivel, azt számoltassuk el.

A MAL ügyéről semmi hír, a vérvádat felemlegető képviselő ellen nem volt még feljelentés sem, a Simicskára is ráférne egy alapos vagyonosodási vizsgálat. És persze az is kérés, Orbán Viktor miből vette a házát. A földbérletek kiosztása kapcsán is lehetne esetleg az eljárásokat támadni, nem csak közleményeket írogatni, földes zsákokat pakolgatni (egy teherautónyi föld szerintem sokkal jobb lett volna, csak hát ehhez valódi bátorság kell).

Ha az emberek azt látják, hogy aki vét, annak számolni kell a következményekkel, akkor majd mernek maguk is felszólalni az őket ért sérelmek okán. Ami igazából a nyugati demokráciák (népuralmak) erejét adja, az az igazság és a másik érdekének következetes tisztelete. Persze politikai korrektség sok gondot elfed arrafelé, de ennél nagyságrendekkel több disznóság mellet megyünk el idehaza nap mint nap.

Észrevette valaki, hogy fű alatt behozta az egészségügybe a kormány a magánbiztosítókat? Nem, ugye? Hiszen valójában annyira természetes az egész, hogy eszébe sem jut senkinek, aki ellenzékként vagy egyszerű polgárként szembe találkozott vele, hogy lengyel vendégmunkásokkal felütött békemenetet indítson a hazai egészségügy megroggyant állapotának konzerválásáért, a talán szebb jövővel szemben.

Mivel nem követek minden jogszabály módosítást és érintett sem vagyok, nekem nemrég úszott a horizontomra a téma, pedig eléggé követem a belpolitikát.

Akinek még nálam is újabb a dolog: 2012-től a munkáltatók adómentesen vásárolhatnak alkalmazottaiknak egészségbiztosítási szolgáltatásokat (cafeteriaként), amely kereslet rögtön meg is teremtette a maga kínálatát (nem volt nehéz, a magánbiztosítók évek óta vállal feszülnek az egészségügy korhadt ajtajának) és az elmúlt hónapokban virágzásnak indult a magán egészségbiztosítás piaca.

Én ezt az egészségügy és a társadalom szempontjából kifejezetten jó iránynak tartom, ideje volt már. Persze Görbeországban élünk és ami máshol működik, itt olyan magyaros  csavarokat szokott kapni, hogy sárrá változik az arany is (aki bővebben akar a témáról és a veszélyekről olvasni, itt elkezdheti), de a poszt célja nem ennek az elemzése.

Azt a kamikáze és mondjuk ki, emberellenes politikát szeretném inkább felemlegetni, ami miatt jóléti évtizedektől és nehéz milliárdoktól fosztják meg a magyar társadalmat, hogy végül olyan progresszív intézményeket, amiknek a társadalom közösen megtett nagy lépéseként kellene bevonulnia a köztudatba, osonópályán kelljen becsempészni.

Ne feledjük, az egészségügy akárcsak minimális reformjának elkaszálásáért a Fidesz a felelős. Az a Fidesz, aki a 2008-as "szociális"-nak hazudott népszavazásával a zsákutcában tartatta a magyar szavazókkal többek között az egészségügyet (a magánbiztosítókról csak azért nem volt népszavazás, mert a reformdühbe  és civilizátorságba belebukott kormány mögül az MSZP hanyatt-homlok, bátran kifarolt, így a törvényjavaslat elhalt).

Az a Fidesz, aki a Gyurcsány kormány politikai bukásából eredően hatalmasra duzzadt támogatottságát arra használta, hogy minden létező csúsztatással és demagógiával diszkreditáljon mindent, ami ettől a kormánytól jön. Persze tekintet nélkül arra, hogy ezzel adott esetben magának az ország polgárainak okoz súlyos károkat. Hogy ez mennyire volt cinikus vagy komoly, ha másból nem, hát a magánbiztosítók kivirágzásából (és pl a tandíj bevezetéséből, stb) kitalálható.

Még szerencse, hogy a Fidesz kormányon van és nem ellenzékben, mi?

Nagyon szeretném tudni, hogy a jobboldali szavazók ilyenkor mit gondolnak legbelül...

"Hülyeség, mert az egyik az egyenlőség, a másik a szabadság tökéletes világát szeretné megvalósítani, márpedig mivel az ember gyarló és tökéletlen, mondhatni egy tetű, ezért tökéletes világot nem tud létrehozni."

A Mandineren megjelent egy poszt, melyben a baloldaliságot és a liberálisságot kritizálják nagyrészt technikai, kommunikációs, kisebb részt filozófiai alapon. A cikkel - a stilisztikailag jóindulatnak álcázott rosszindulat, azaz kiröhögés mellett - vannak tartalmi gondjaim is, ezeket foglalom össze.

Kezdjük a cikk sorrendjében a filozófiaival.

Az emberre mint ab ovo rosszra gondolni logikailag inkoherens. Nemcsak azért, mert olyan abszurdumokra juthatunk, hogy ha az ember tényleg "tetű", akkor Hitler, Sztálin és kollégáik a legnagyobb jótétemények voltak ezen a világon, mert a legtöbbet irtották ki ezekből a tetvekből.

Hanem mert értelmetlenné teszi a mindennapi létezésünket, küzdelmeinket, céljainkat.

Ha az ember eredendően rossz, akkor nem közösségben élünk, hanem maffiában, ami csak és kizárólag a többi maffiától erővel elvett erőforrásokon élősködik. És amit minden tagja elárul, ha pillanatnyilag megéri neki. Akkor nincsenek céljaink, amik tovább mutatnának a mindennapi túlélésnél. Akkor nincs bizalom, csak élethalálharc. (Azok az értékek sincsenek, amiket egyébként a konzervatívak nagyra tartanak, mint pl. hagyomány. Az ugyanis feltételezi a közösséget.)

Egy példa: a konzervatívok kedvenc példája, amivel meg szokták világítani a konzervativizmus lényegét, a végtelen tengeren úszó hajó. Nincs "végcél", ami felé "haladni" lehetne a történelem hajóján, az egyetlen napi cél az, hogy ne boruljunk fel. Eltekintve attól, hogy a rossz emberek simán belelökhetik útitársaikat (én börtöntársnak mondanám) a tengerbe pusztán azért, hogy a rumadagjukat megszerezzék, ez a vízió egy totálisan értelmetlen létezést tételez. Egy hajó, ami nem megy sehova, nem hajó. A hajóságot ugyanis a valahova haladás teszi. Egy nem haladó hajót nem lehet megkülönböztetni egy nemlétező hajótól. Szóval ha kiderülne, hogy az a hajó, amin utazom, egy efféle konzervatív hajó, valószínűleg önként ugranék a tengerbe. Nem érnék így sem később célba.

No de elég a pesszimizmusból, vegyük a cikk pontjait sorba.

1. A civilség nem értelmetlen

Igenis lehet más a politika, mert muszáj neki. Ez nem sima wishful thinking; pl. 2010-ben is az emberek 25%-a új pártokra szavazott. Egyre többen ábrándulnak ki a régi pártokból - ma már ezek az emberek a többség. Függetlenül attól, hogy mit gondolunk a Jobbikról és az LMP-ről, egyikben se olyanok a politikusok, amilyennek a szerző szerint lenniük kell, azaz hatalomvágyó arrogáns köcsögök. Mindkét párt elvi pártként került be és tevékenykedik. Továbbá a civilek azok, akikre a politika épít. Nemcsak és nem elsősorban mint utánpótlás, hanem mint egyes részterületek iránt érzékeny, abban szakértő közösség, akik a maguk részterületén fontos szakmai inputokkal láthatják el a döntéshozókat.

Ezen kívül nem kell mindenkinek hivatásos politikussá válnia, akinek véleménye van. Egy civil szervezet megfelelő lehet sokaknak, hogy kifejezzék gondolataikat, és új dolgokat tanuljanak. Aki meg mégis többet akar, annak ott vannak a pártok.

2. Nemcsak ti jártatok vidéken

Értem én, hogy a jogállamot védeni afféle belvárosi hobbi. Azt is értem, hogy Nógrád stb. megye nehéz sorsú embereinek nem ez a fő problémájuk. Gondolják ők, lehetne mondani, mert a jogállamot semmibe vevő mentalitás a vezetők részéről nem kis mértékben járult ahhoz hozzá, hogy sokan a Maslow-piramis alján tengődnek. Az, hogy sok ember nem ezeken a problémákon rugózik, nem jelenti sem azt, hogy ezekkel nincs is probléma, sem azt, hogy ezek nem fontos kérdések. Csak azt jelenti, hogy sokak élnek reménytelenül elmaradva, és nagy munka vár mireánk, hisz állnak a cinizmus palotái a tudásból kirekesztettség viskói felett. (Igen, ez elitizmus – de én legalább értéknek tekintem, ha más is részesül a szellem értékeiből, és nem akarom a státuszomat magamnak megtartani, másokat kirekesztve.)

3. Liberálisnak lenni nem az, hogy mindent lehet, baloldalinak nem az, hogy mindenki pusztuljon, aki gazdagabb nálunk

Figyelem, ismét filozófia, azon belül ismeretelmélet. Amit kedves jobboldali, gyakran náci barátaink oly nagy hévvel hangoztatnak, ti. hogy a liberális véleménydiktatúra elnyomja őket, nem igaz.

Kirekesztők kirekesztése nem kirekesztés. Másképpen: A szólásszabadság nem használható arra, hogy a szólásszabadság ellen érveljünk vele. Mivel azok, akiket a liberális véleménydiktatúra ki szokott rekeszteni, általában MÁSOK (melegek, zsidók, külföldiek sb.) ELLEN lépnek fel, az ő szólásszabadságukat kívánják korlátozni szóban és tettben (lásd melegfelvonulás elleni erőszak, vagy Auschwitz, amikor ugye nemcsak a szólásszabadságuktól lettek megfosztva sokan), így nekik nincs jogalapjuk panaszkodni.

Még egyszerűbben: az, hogy ÉN hetero/katolikus vagyok, az szólásszabadság. Az, hogy TE ne legyél meleg/zsidó/piréz, nem az. Szóval nem, nem kell elfogadni mások véleményét, ha az valakit a létében fenyeget, akár csak szóban is.

Másrészt az a baloldaliság, hogy Vesszen Bajnai-pólóban járunk a CBA-ba? (Tehát akkor a Fidesz-kormány nyíltan baloldali lenne?) Szerintem nem. Hanem az, hogy a lehetőségek közül azt választjuk, amelyik a szegényebbeknek a legtöbbet segíti. Nem fizetünk ki háromszázalékos kamatfelárakat a lengyel állampapírokhoz képest, csak azért, hogy bokrétásch kalapban verhessük az asztalt, hogy nekünk márpedig az IMF nem parancsol. (Dehogynem, ugyanúgy meg kell csinálni, amit javasolnak, csak a bohóckodás miatt a hasznait sokkal kevésbé élvezhetjük.) Továbbá nem támogatunk egy ötletet vagy személyt, csak mert magyar. Attól még lehet hülyeség. És nem hazaárulás az értelmes külföldi pártját fogni az idióta magyarral szemben.

4. A demokrataság nem az, hogy a kisebbség kussol

Az, hogy a nép, egy adott pillanatban rendelkezésre álló információs viszonyok közepette (ugye a Fidesznek  nem volt programja, és tuti nem kapott volna kétharmadot, ha előre tudjuk, mire készül) valakire szavazott, másra meg csak kevésbé, nem jelenti azt, hogy az utóbbiaknak hallgass a nevük. Egyrészt minden pártnak, csoportnak kötelessége, hogy megismertesse nézeteit (program, ugye) a választóival, másrészt cinkos, aki néma – ha olyanról szerzünk tudomást, ami semmiképp nem megfelelő, mint visszamenőleges törvénykezés van másolt doktori, akkor szólni kell.

És a gyurcsányista néni is ér annyit, mint a viktorrajongó békemenetes.

5. Inkább innál, az legalább látszik

Lehet, hogy nemcsak a liberálisok ültek repülőn, de hogy a mucsaiakon nem látszik meg, hogy ők is, az biztos. Ha már a kioktatásnál tartunk. Mellékesen a poszt, különös tekintettel az illusztrációk gondos megválasztására igenis kioktatónak tekinthető, szóval a bagoly mondja esetével állunk szemben. Mint annyiszor a jobboldalon.

6. Akit az igazság sért, az meg is érdemli

Semmiképpen nem mondhatjuk, hogy túlzás lenne leostobázni vagy szűklátókörűzni akár több százezer szavazót. Aki már állt egy aláírásgyűjtő stand mögött (igen, többségében önként, nem pénzért), az tudja, hogy milyen könnyű tömegesen megkapni a buzi, zsidó, SZDSZ-es, hazaáruló és hasonló címkék tömkelegét, amivel az azokat terjesztők automatikusan szánalmas bizonyítványt állítanak ki magukról. Konkrét példa: előfordult, hogy egy csoport jólöltözött fiatal, akik Fideszesnek vallották magukat, két mondat alatt eljutott az aláírásgyűjtés kérdéseitől a zsidózásig, már ami az LMP anyagi forrásait érinti. Ezek se nem rendes, se nem tisztességes emberek. Hanem... mondjuk Baráth Zsolt barátai.

7. Nem hisztéria, hanem megalapozott panasz

Öncenzúra a közmédiában. Visszamenőleges törvénykezés. Kisstílű, pitiáner módszerek. Schmitt Pál. Az ezerszer elismételt „félek aláírni, mert a nyugdíjamat(!)/munkámat is elveszik” állítás. (Ami mögött kétségkívül van valami, mert senki nem önként fél.) A Földrajzinév-bizottság. A lex Haverok. Középkorias ihletettségű törvények, lásd Kúria mint név, majdnem vármegye is stb. (Márpedig a középkorban nem volt demokrácia, se köztársaság. Ez okot ad a félelemre, hogy egyrészt most se lesz, ha a vezetőknek a középkor a szimpatikus, másrészt azért, mert látványosan különböző értékekre, emberképre alapul a vezetés ideológiája, mint a mienk.)

A rasszista, antiszemita beszédmód elfogadottsága a közbeszédben, cinkos Fidesz-hallgatás hatására, még ha a Fidesz vezetése nem is az.

A szociális munkájából kirúgott tüntetési szónok, akinek "politikai tevékenysége összeegyeztethetetlen a segélyszervezet alapvetően katolikus beállítottságával"

És az Európa és hazája számára mást nyilatkozó Kedves Vezető.

Ez nem demokrácia.

És hogy tömeggyűlésen lehet üvölteni, hogy megszűnt a gyülekezési és szólásszabadság? Ha nem lenne korlátozva, nem kéne üvölteni. Demokráciában felírhatod a falra, hogy szabadság, diktatúrában kötelező. Ebbe az irányba megyünk.

8. Máséban a szálkát

Viktor Vezér maga követelte az EU-támogatások megvonását 2006-ban, amikor neki volt ez kézenfekvő.

http://www.figyelo.hu/uzlet/20061025/orban_elzarna_unios_penzeket/

Átugorja a hatályos alkotmányt, ha az kell.

http://www.origo.hu/itthon/20110311-az-uj-alkotmanyban-is-fenntartana-a-fidesz-az-alkotmanybirosag-jogkorenek.html

Az üléspont határozza meg az álláspontját, még külföldre szaladgálás ügyében is.

Ja, és tartozik a fene azok közé, akik ezzel egyetértenek. Ahogy feljebb írtam, csak az, hogy valaki szintén magyar, nem mentség a hülyeségre. Ha Cohn-Benditnek van igaza, mellé fogok állni Viktorral vagy bárkivel szemben, és minden magát értelmes lénynek tartó embertől ugyanezt várom. Aki nem ezt teszi, annak nincs igazán alapja bárkit objektíven kritizálni. A nem objektív kritikát pedig személyeskedésnek, más szóval gyűlölködésnek hívják.

Köszönöm, hogy segíthettem.

(A poszt nemdohanyzom blogon megjelent posztom újraközlése.)

2012. évi .... törvény

egyes törvények alaki kellékeiről

1. § Ahol törvény kihirdetőjeként dr. Schmitt Pál szerepel, ott Schmitt Pált kell érteni.

2. § Ez a törvény kihirdetésével lép hatályba.